- 20:20
- 0 Comments
Több hónapos ádáz és kimerítő küzdelem úgy tűnik a végére ért. Én is egy lettem a kiválasztott és már külföldre érkezett EVS önkéntesek közül. 312 felkérő üzenet után aminek legtöbbjére semmilyen válasz sem érkezett a kitartásom meghozta a gyümölcsét és felszállhattam a Nápolyba tartó 14:30-as Wizzair csodára.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire képes beszippantani a nápolyi élet. Már a negyedik hetemet kezdem és még csak most ülepedtek le bennem azok az érzések amik egyáltalán segíthetnek, hogy a bloghoz nyúljak és új bejegyzést írjak. Nem volt semmi ami felkészíthetett volna egy nagyvárosi életre. Sem Budapest, sem Debrecen de legfőképpen nem Bicske. Mindig is éreztem, hogy nekem nem egy kis faluban, városban kell élnem. Egyszerűen tudtam, hogy nem ez az élet való nekem. Most, hogy itt vagyok már tudom nem tévedtem egy kicsit sem. Magával ragadott az egymilliós lakosság és a káosz.
Nápolyt látni és meghalni...
Elég híres mondás amit mindenki ismer. Ezzel is fogadtak ideérkezésemkor, hiszen úgy tartják ha Nápolyt láttad akkor láttál már mindent. Mert ennél többet úgy sem fogsz már megtapasztalni. Ezt ugyan még nem érzem, de látok benne logikát. Nápoly nyüzsgő, koszos, hangos egyesek szerint veszélyes. Ám emellett élettel teli és a dolce vita még a rettentő gazdasági helyzet ellenére és beborítja a szűk utcákat.
És hogy miként is telt az eddigi három hetem? Sok mindennel. Több mindennel, mint amit fel tudok egyáltalán idézni.
- pizza és pasta dugig, vacsoraestek
- utca bárok felfedezése
- környék felfedezése
- egy kis túrázás
- hozzászokás a kölykökhöz a Salam Houseban. egyáltalán nem egyszerű
- olaszozás amint az időm engedi
- aperlinigua
- Carlitos
- a törzshely kávézó felkutatása ahol lehetőleg beszélnek angolul (nagy kérés)
- túlélni a nápolyi vezetési stílust
- hozzászokni a közlekedéshez
- fogorvos
- couch surfing eventek
- utazás tervezés
addig is arrivederci!
- 12:59
- 0 Comments
Itt ülök egy agytisztító-tágító hajmosást követve életem első blogának, élete első bejegyzése előtt és egyenlőre még csak a monitort bámulom reménykedve, hogy ennél még sokkal könnyebben is eszembe f
ognak jutni a szavak, ha egyszer már élni fogom a "dolcevitat" és enni fogom a Vezúv méretű pasta & pizza halmot.
Hiszen pontosan ezért nyitottam meg ezt a blogot. 2016 február 2-án ugyanis Bianka összeszedi a cókmókját és a tél utolsó próbálkozása elől, egy sokkal naposabb éghajlat felé repül, és meg sem áll Nápolyig. Ahol nápolyiból valószínűleg hiányt fogok szenvedni (nem fogja megrázni a világom), ám kalandból terveim szerint egy csöppet sem (annál inkább remélem, hogy megrázza a világom).
Sohasem voltam kitűnő a kreatív címek kitalálásában. Ki hitte volna, hogy pont Imagine Dragons poszt-koncert-szindróma fog segíteni túljutni a dilemmán. "Top of the World" azaz "A világ tetején" dal úgy tűnt elég inspiratív ahhoz, hogy rányomja a bélyegét a jövőbeli blogomra. Mert pontosan EZT akarom. A világ tetején akarok végre lenni. Bár pontosan nem tudom, hogy mi fog rám várni Nápolyban, hogy oda kerülök-e a világ tetejére, de minden lehetőt megteszek az ügy érdekében. És ha a világ tetejére nem is, de "Top of the Pasta" azaz a pasta tetejére biztosan. (ha hihetőek a pletykák).
Mindenesetre belevágok.
Mert néha bele kell vágni az ismeretlenbe is.
tehát a következők...
felmondás ✔
irodakipakolás ✔
olasz könyvek ✔
okmányok ✔
repülőjegy ✔
utasfelvétel ✔
poggyász ✔
vásárlás ✔
amik még váratnak
búcsúpuszik és búcsúbuli
zokogás és sírás rívás
Első blog ellenére igazán izgalmas szerepet kapott a tésztatetőn. Sok tervem van a bejegyzésekkel, és most nagyon jól is állok azzal a bizonyos önmegvalósítással (és nem a szülésre gondolok), szóval szerintem nem lesz gondom a blogom vezetésével, A kitartásomat is seggbe fogom rúgni ha egy icipicit is alább hagyna.
A blog legfőképpen magamnak íródik, hogy egyfajta szupervízióként az érzéseimet rendbe tudjam tenni ha túl sok új inger érne. Másodjára mert muszáj. Harmadjára, hogy ti kíváncsi érdeklődők nyomon tudjatok követni (gondolok a klánomra és a velem törődőkre), és ne kelljen öt percenként hazatelefonálnom ;)
Első bejegyzésem rövidkére és kicsit furácskára sikeredett, de a célnak megfelelt. Elindítani és magammal csábítani titeket a pasta tetejére! ♥
- 20:36
- 0 Comments